Néhány éve titokzatos, apró gerillaszobrok tűntek fel Budapest különböző pontjain. Először a Főkukac és egy minitank jelent meg a rakpart mellvédjén az első kerületben, azután Breki a Szabadság téren.

Alkotójuk Kolodko Mihály ungvári születésű szobrászművész, aki szülővárosában sok kicsi alkotást készített és helyezett el köztereken. Ma már Budapesten is számos Kolodko-miniszobor látható.

A számos alkotás között több is akad, amelyik zsidó személyiségnek állít emléket, illetve valamilyen módon a zsidósághoz kapcsolható.

1. Herzl Tivadar szobra

2018 októberében bukkant fel egy gerillaszobor mindenféle kommentár nélkül a Dohány utcai zsinagóga közelében, egy villanyoszlopon. Amikor odamentem lefényképezni, nekem egy turista árulta el, hogy a szobor Herzl Tivadarnak, a zsidó állam, a későbbi Izrael megálmodójának állít emléket.

Heltai Jenő unokatestvére 1860-ban született Budapesten, középiskolai tanulmányait a Fasori Evangélikus Gimnáziumban fejezte be. 18 éves volt, amikor Bécsbe költözött a családja, ott tanult jogot és irodalmat, majd egy osztrák lap párizsi tudósítója lett. Ő szorgalmazta, hogy a Szentföldön, az akkori Palesztina területén alapítsanak a zsidók saját államot. Ez az ő életében nem valósult meg, 1904-ben hunyt el.

A szobor nagyjából azon a helyen látható, ahol Herzl Tivadar szülőháza állhatott, a terület rendezése és a Nagyzsinagóga megépítése előtt.

2. Harry Houdini

Nem utcára kihelyezett szobrocska, a Király utca 11. szám alatt működő K11 Galéria és rendezvényközpont épületén belül látható, a földszinten – kizárólag a galéria nyitvatartási idejében.

A világhírű illuzionista 1874. március 24-én Budapesten született Weisz Erik néven, egy rabbi gyermekeként. Még kisgyerek volt, amikor a család az Egyesült Államokba költözött és Wisconsin államban telepedett le. 17 éves korától szabadulóművésznek készült, edzett, sportolt, gyakorolt. Miután egyre érdekesebb számaival egyre népszerűbb és ismertebb lett, Európában és az Egyesült Államokban is turnézott. Harry Houdini végül a vakbélproblémái miatt halt meg 1926. október 31-én. Máig legendás, sokféleképpen ábrázolt figura.

3. Noé bárkája

2019-ben bukkant fel ez az izgalmas alkotás, ami kis meglepetést is tartogat. Ha bekukucskálsz a Bethlen Gábor téren álló hajócskába, a szivárványt láthatod, mivel a bárka icipici üvegablakai különböző színűek.

A színes üvegablakok részben a közelben található Róth Miksa emlékházat és Róth Miksa falfestményt juttatják eszünkbe, részben az Istennel való szövetséget (szivárvány), részben a kerület, illetve a környék sokszínűségét. De azt se felejtsük el, hogy a Bethlen téren zsinagóga is működik.

Videó a Noé bárkája miniszoborról:

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés

4. Rejtő Jenő emlékszobor

A „tizennégy karátos autó” a Hevesi Sándor téren, a Rejtő Jenő utcánál, a Pesti Magyar Színház előtt látható.

Miért pont itt bukkant fel a szobor? Rejtő Jenő egy közeli házban született 1905-ben, és pont az ő tiszteletére nevezték át a közterületet Rejtő Jenő utcára. A színházakhoz való kötődése is nyilvánvaló, miután sikeres színdarabokat is írt. A hivatalos emlékműve pedig a tér (és a kőpárkány) másik oldalán áll.

És miért pont A tizennégy karátos autóra esett a választás? Talán azért, mert ez volt Rejtő egyik legnépszerűbb regénye.

Videó a tizennégy karátos autóról:

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés

5. Seress Rezső mini emlékműve

Az Akácfa utcai Kispipa falán 2019. szeptember 10-én jelent meg egy újabb mű. A Pipában zongorázó alak Seress Rezsőnek állít emléket. A híres zeneszerző és zongorista, a Szomorú vasárnap című világhírűvé vált dal szerzője ugyanis itt játszott esténként 1958 és 1968 között.

Seress Rezső innen nem messze lakott, Dob utca 46/b-ben, egy modernista, 1939-ben épült hatemeletes lakóházban.

6. Szenes Hanna

2020 márciusában új Kolodko Mihály szobor tűnt fel Budapesten, a nőnaphoz igazítva. Ez a munkája Szenes Hannát, a magyar költőt, a Különleges Műveletek Parancsnokságának tagját ábrázolja. A második világháború alatt Szenes Hannát ejtőernyősnek képezték ki, a zsidók megmentésében vett volna részt, de 1944-ben elfogták és megölték a nácik.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés

Kifejezetten jó volt látni, mekkora a sor a Szinyei Merse Pál kiállítást rendező Magyar Nemzeti Galéria előtt.

Február első hétvégéjén a Várban és a Hősök terén is jártam. A Magyar Nemzeti Galéria előtt a "Kép és kultusz miatt várakoztak sokan, a Szépművészeti Múzeumnál azok álldogálltak kint, az épület előtt, akik a Cézanne-tól Malevicsig című kiállításra voltak kíváncsiak.

Akármilyen kellemetlen volt kint várakozni a hideg szélben, a szívemet melengette, hogy ennyien szeretnének bejutni, hogy ennyien szeretnék látni ezeket a képeket, hogy van még érdeklődés a művészet iránt.

Talán addig nincsen akkora baj a világgal, amíg tömegek állnak sorba egy-egy kiállításért.

Tudom,  Szinyei Merse Pál azért is ilyen népszerű, mert viszonylag könnyen befogadható, a képei tökéletesen komponáltak, az általa használt színek ragyogóak, az általa ábrázolt helyzetek ma és értelmezhetőek. Ráadásul ismerős a látvány, hiszen évtizedekkel ezelőtt tele volt Magyarország a Lila ruhás nő és a Majális papírnyomataival. Lakások és intézmények falát is díszítette.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés

De a többi kép között is akad olyan, ami a szemünknek ismerős lehet, és amit nem nehéz azonnal megszeretni - ilyen például a Pacsirta vagy a Fa alatt.

És kifejezetten üdítő volt azt látni, hogy tizen- és huszonévesek szelfiznek a Majálissal és a Lila ruhás nővel, tanúja lenni annak, ahogyan más áhítattal csodál egy-egy festmény, és még közelebb is lép, hogy az apró részleteket is megfigyelhesse, vagy hallgatni, amint párok együtt próbálnak megfejteni egy képet, mielőtt elolvasnák róla az ismertetőt.

Budapest a mai formájában csak 1950 óta létezik, és Budapest nevű városról is csak 1873-től beszélhetünk, amikor egyesült Pest, Buda és Óbuda.

A középkorban még három nagyobb különálló, önálló településből álló későbbi főváros a reformkorban indult virágzásnak, a kiegyezés után kezdett egyre gyorsabb ütemben gyarapodni. Az egyre népesebb Budapest további fejlődését az 1900-as évek elején a hatalmas építkezések is gyorsították.

Az 1920-as trianoni területvesztéssel, nagyvárosaink elcsatolásával Budapest jelentősége erőteljesen megnőtt. A II. világháború után a környező települések "bekebelezése" volt a legnagyobb és leggyorsabb területi változás a főváros életében.

Hogyan változott a város területe az elmúlt 150 évben? Térképek segítségével követhetjük nyomon.

Érdekességként: Pest és Buda 1684-ben...

...és Pest 1758-ban

A 18. században keletkezett a Lipótváros, 1796-ban létesült a mai Rókus kórház, 1799-ben a Városliget, 1808-ban a városrendezéssel foglalkozó szépítési egylet. A 19. századnak köszönhetjük a Lánchidat, a Nemzeti Múzeumot, a magyar tudós társaságot, állandó magyar kőszínházat, nemzeti kaszinót, a Vigadót, a vakok intézetét, a lóversenypályát, a dunai gőzhajózást, az első hazai takarékpénztárat, iskolákat, vasútállomásokat stb.

Erre a linkre kattintva az látható, milyen volt a későbbi Budapest területe 1850-ben.

A Belváros 1893-ban

A 19-20. század fordulóján, részben a népesség növekedésének köszönhetően nagyszabású építkezések folytak fővárosban. A többemeletes bérpaloták nagy részét ezeknek a beruházásoknak köszönhetjük. John Lukacs írta a Budapest 1900 című tanulmánykötetében, hogy a budaiak ekkoriban házak tengerének hívták a pesti oldalt.
A budapesti városi legendák szerint ezek a házak "még meg voltak építve", nem sajnálták belőlük az alapanyagot. A legenda alapja valóság: az 1900-as években Európa egyik legszigorúbb szabályozása vonatkozott az építkezésekre. A korabeli vállalkozók szívesen spóroltak volna az hellyel és az építőanyaggal, ám a jogszabályok mindent nagyon pontosan meghatároztak a beépíthető területtől kezdve. Az építkezésekkel jobbára felfelé terjeszkedett a város és nem vízszintesen.

A méretarányok szemléltetése és Budapest bemutatása egy, az első világháború után készült atlaszban

1930-ra már egymillióan laktak Budapesten, emiatt újabb lakónegyedek létesültek. A második világháború kitörése a további növekedésnek gátat vetett. Az ostrom 1944 október 29-től 1945 február 13-ig tartott, ezalatt 25 ezer ember halt meg, a lakóházak egy része és a Várnegyed jelentős része nagy károkat szenvedett vagy teljesen elpusztult. (Az épületek 27 százaléka semmisült meg.) Bár a közművek elég gyorsan újraindultak, egy kis idő kellett ahhoz, hogy a város magához térjen a szörnyűségek után. Erre a linkre kattintva, és a "Budapest székesfőváros határa 1944-ben" opciót kipipálva látható, mekkora volt az ostrom előtt Budapest a mai területéhez képest.

Az 1949. évi XXVI. törvény "Budapest főváros területének új megállapításáról" 1950. január elsejei hatállyal Budapesthez csatolt egy sor települést, így alakult ki 22 kerület. A Budapesthez került települések: Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota, Újpest (megyei városok), valamint Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákosszentkeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom, Soroksár. Az ötlet nem volt újkeletű, már az 1900-as évek elején komolyan felmerült ez a lehetőség.

A város lakossága 1989-ben volt a legnagyobb, 2,1 millióan laktak Budapesten.

Google Image Result for https://static-cdn.hungaricana.hu/tile/thumb/maps/bfl/g/g_201_cop9.ecw/

Please click here if you are not redirected within a few seconds. Images Budapest térkép [ Budapest térképeinek katalógusa 4547] | Térképek ... maps.hungaricana.hu Images may be subject to copyright.

Budapest népessége a hivatalos statisztika szerint 2011. január 1-jén 1 733 685 fő volt, 2020-ban 1 752 300 fő.

Kolodko Mihály már vagy 20 miniszobrot helyezett ki Budapesten az elmúlt néhány év alatt. A budapesti streetart térképet is átrajzoló és újraértelmező gerillaszobroknak rengeteg a rajongója, sokan figyelik a művész Facebook-oldalát, hogy mikor és hol bukkan fel egy újabb alkotás.

Az Ungváron született szobrász szülővárosának már számos apró szobrot készített. Megmintázta a Mikulást, Svejket, Jon Lordot, a Deep Purple egyik alapítóját, a Carpathia gőzöst, amelyik annak idején a Titanic katasztrófájának helyszínére ment, készített icipici Szabadság-szobrot, bűvös kockát; emléket állított Bartók Bélának, Csontvárynak, Liszt Ferencnek, Andy Warholnak, valamint Csáky Krisztina grófnőnek és harmadik férjének, Bercsényi Miklós grófnak. De látható Ungváron miniatűr bronz csoki, Eiffel-torony és szőlőfürt is.

A budapesti Kolodko-miniszobrok egy részét is a popkultúra vagy éppen egy arra adott válasz inspirálta. Közülük is akad, amit tévésorozat - rajzfilm, bábfilm, mese - ihletett. Nézzük, melyek ezek!

A kockásfülű nyúl a Várban

Az egyik legnépszerűbb rajzfilmsorozat annak idején az Esti mese részeként lehetett látni a Magyar Televízióban. (A két hazai csatorna közül az egyiken.) A sorozat 1974 és 1976 között készült a Pannónia Filmstúdióban, a történetet a Boribon-könyvek szerzője, Marék Veronika írta. A rajzfilmet Bakai Piroska, Bánki Katalin, Füzesi Zsuzsa, Koltai Jenő tervezte, Richly Zsolt és Bakos Barbara rendezte.

A kockásfülű nyúl egyes részei azzal kezdődtek, hogy a nyuszi előbújt, majd a távcsövével körülnézett, és amikor megpillantott valami érdekeset, szokatlant, hatalmas fülei segítségével odarepült. A Várban is a távcsövén át kémleli Budapestet.

A beágyazott videó a rákattintás után indul el:

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés, Nov 29., 2018, időpont: 1:56 (PST időzóna szerint)

Mekk Elek vagy Mekk mester

Mennyien imádták a kétbalkezes, állandóan bajt keverő kecskét! A bábfilmet 1973-ban készítették, az író Romhányi József volt (neki köszönhetjük a Doktor Bubóról azonosítható Kérem a következőt! című sorozatot és A Mézga családot is). 

Mekk Elek az a tipikus kelet-európai szaki, aki azt hiszi, hogy mindenhez ért és mindent meg tud javítani - közben pedig csupa fércmunka kerül ki a kezei közül.

Kolodko szobrocskája is ezt példázza: a mester kezében egy tábla, Moszkva tér felirattal, mert elfelejtette, hogy a teret, ahol áll, közben átnevezték Széll Kálmánra.

A koronavírus-járványra való tekintettel időnként valaki szájmaszkot rak az apró szoborra.

A Főkukac a A nagy ho-ho-horgászból

A Főkukac figurája először Ungváron bukkant fel 2016. november 29-én, az Ung partján, azért, hogy szerencsét hozzon a helyi horgászoknak. És nem sokkal később Budapesten is megjelent, a Bem rakparton, hogy a pesti oldalt csodálja a mellvédről.

A nagy ho-ho-horgász azután készült, hogy Csukás István és Sajdik Ferenc már remekelt együtt a Pom pom meséivel. A horgász kalandjaiból 1982-ben készült rajzfilm Dargay Attila és Füzesi Zsuzsa rendezésében. A peches horgász egyre meredekebb halfogási ötleteihez asszisztál ebben a mesében a Főkukac, vagyis a csali.

Kolodko Mihálynak ez volt az első budapesti gerillaszobra, ő is imádta a rajzfilmet gyermekkorában. És ez a szobrocska köti össze Budapestet és a szülővárosát.

Breki

A következő Kolodko-szoborhoz a Szabadság-térig kell menni, ahol az egyik díszkerítésen üldögél Breki – az ő hasonmása is megtalálható Kárpátalján.

Breki (az angol eredetiben Kermit) a Muppet Show című, bábokkal és élőszereplőkkel készült szórakoztató sorozat főszereplője volt. A Muppet Show-nak két pilot része is elkészült 1974-ben és 1975-ben az ABC számára, ám mivel nem történt előrelépés, és egy brit producer felfigyelt a projektre, az alkotó, Jim Hanson az egyesült Királyságba vitte a produkciót, és az angliai Borehamwoodban, az Elstree Stúdióban forgatták le.

A történet szerint Breki egy színházat, vagy inkább varietét vezet, ahol különös figurák, bizarr élőlények adnak elő időnként félresikerült és pont emiatt vicces produkciókat. Minden részben felbukkan egy hús vér vendégsztár; a sorozatban olyan hírességek szerepeltek, mint Diana Ross, Robin Williams, Liza Minelli, John Cleese, Mark Hamill vagy Steve Martin.

Süsü, a sárkány

A Szabadság tér másik, sorozatból származó figurája egyszerre tiszteleg a Csukás István által írt Süsü, és a híres egyfejűt hangját kölcsönző Bodrogi Gyula előtt.

Ez a mese is a hetvenes években indult útjára, a Magyar Televízióban készült a sorozat 1977 és 1984 között, Szabó Attila rendezte. (Emiatt került a szobrocska a volt tévé székház épületére.) Nem tudom, akad-e olyan 25-30 évesnél idősebb ember Magyarországon, aki nem ismeri a jóindulatú, segítőkész és meglehetősen naiv sárkány alakját. Sokunk gyermekkorának meghatározó meséje volt a Süsü.

Lisa Simpson

Talán az egyik leghíresebb és legnépszerűbb amerikai animációs sorozat A Simpson család. 1989 óta fut, a sárga, bizarr család története az egész világon sikeres lett. A figurákat azonnal be lehet azonosítani, annyira egyediek. Az átlagos amerikai családokról szóló tévképzeteknek, és a filmekben bemutatott hamis idillnek mutat fricskát a Simpsons. Lisa értelmes lány, aki valahogy mégsem boldogul úgy az életben, mint azt a képességei alapján várnánk.

Lisa Simpsont egy olyan jelenetben ábrázolja Kolodko, amikor a lány Jeanne D'Arc figuráját alakítja.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés, Aug 20., 2019, időpont: 2:00 (PDT időzóna szerint)

Bizonyos épületek egy szempillantás alatt képesek elvarázsolni. A Dunapark-házként emlegetett újlipótvárosi épület tökéletesen tervezett lépcsőházai például olyan erős hatással voltak ránk, hogy a kollégámmal a házból kilépve már a Pozsonyi úton sétáltunk, amikor eszünkbe jutott, hogy külső fotókat is csinálnunk kellene.

A Dunapark-házat azóta imádom, amikor vagy 10 éve először jártam a földszinti étteremben, és amikor olasz barátaimat hoztam el ide, őket is elbűvölte az épület. Az egész negyed, Újlipótváros története izgalmas (és még érdekesebbé teszi, hogy a modern házak építése a Két lány az uccán című 1939-es filmben is szerepet kap). Nem kevésbé izgalmas a Bauhaus és a nyomában kibontakozó modernista magyar építészet, amelynek számos nyomát láthatjuk Budapesten.

A 100 éves Bauhaus előtt tisztelgő Budapest100 hétvégén olyan, ritkán látogatható, éppen azért ritkán látható lépcsőházak is nyitva vannak (voltak), mint a Pozsonyi út 38-40 alatt álló Dunapark-ház.

A 38-as lépcsőház, ahol a ház történetéről szóló előadás elhangzott, zsúfolásig megtelt, folyamatosan érkeztek az érdeklődők, magyarok és külföldiek, hogy végigjárják a lépcsőket és legalább néhány szép részletről fotót készítsenek.

A Szent István park mellett elterülő, modern háztömb az Alföldi Cukorgyár vezetőjének, Hatvany Lajosnak a megbízásából épült, Hofstätter Béla és Domány Ferenc tervei alapján 1935-36-ban. Az 1930-as években nagy elánnal folyt Budapest egyik legnagyobb presztízsű lakónegyedének, Újlipótvárosnak az építése. Ekkor készültek a gondosan, minden apró részletre kiterjedően tervezett, ma is szemet gyönyörködtető és élhető luxus társasházak.

A Pozsonyi út 38-as és 40-es lépcsőház most is hűvös, letisztult eleganciát sugároz. A kőlapokkal burkolt homlokzaton nyíló, fém ívekkel és üvegbetétekkel tagolt kapukon át léphetünk be a ruskicai márvánnyal borított előcsarnokba. A lakók névtáblájától a feliratokig minden egységes.

A házban lakók kényelmét számos megoldás szolgálta. A korabeli kaputelefont (vagy házitelefont) a házmester működtette, ő szólt a lakóknak arról, ha vendégük érkezett. A lépcsőházakban 2-2 liftet helyeztek el, de a lépcsőket is úgy alakították ki, hogy egyrészt ne váljon túlságosan megerőltetővé a gyaloglás, másrészt – mint az kollégám megjegyezte – akár nagyobb méretű bútordarabokat is fel lehessen cipeltetni. A földszinten külön tárolóhelyiség volt a babakocsiknak. Egykor zuhanyzóval felszerelt tetőkert is tartozott a háztömbhöz, de az ma már nincsen meg. A tervezők speciális szellőzőrendszert is létrehoztak az épületben, hogy mindig friss legyen a levegő.

Ami a ma kamerákkal felszerelt házba rendszeresen belógni próbáló fotósokat és turistákat vonzza, az az égszínkék padlóburkolat - valóságos ipartörténeti érdekesség és a fényképeken is remekül mutat. „A textilszövetre vulkanizált gumi egy korabeli magyar találmány, amely elég időtállónak bizonyult, jobb-rosszabb állapotban, de a tervezők más épületeinél is a mai napig találkozhatunk vele” - írja az Octogon építészeti magazin.

Mindig is menőnek számított itt lakni. Az egyik tervező, Hofstätter Béla az egyik legfelső saroklakást, magának tervezte, a tetőteraszon kertet alakíttatott ki. A ház történetének szomorú fejezete volt a vészkorszak, ugyanis a lakók nagy részét, köztük Hoffstättert is elvitték megölni a Duna-partra a nyilasok.

A ház lakója volt egykor Heltai Jenő, Major Tamás és Kéthly Anna is, a 40-es számú lépcsőházban pedig báró Hatvany Lajos lakott a háború után.

Mivel a legfelső emeleteknél a két lépcsőház egy folyosóval össze van kapcsolva, állítólag annak idején ügynökök is használták az épületet. (Bár be volt zárva a lépcsőházakat összekötő folyosón a vasrács.)

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés, Máj 5., 2019, időpont: 12:50 (PDT időzóna szerint)

Amikor hivatalos vezettet sétát vagy épületbejárást szerveznek ide, érdemes eljönni. Nem csak a ház története, hanem az egyedülálló látvány miatt is.