Bizonyos épületek egy szempillantás alatt képesek elvarázsolni. A Dunapark-házként emlegetett újlipótvárosi épület tökéletesen tervezett lépcsőházai például olyan erős hatással voltak ránk, hogy a kollégámmal a házból kilépve már a Pozsonyi úton sétáltunk, amikor eszünkbe jutott, hogy külső fotókat is csinálnunk kellene.

A Dunapark-házat azóta imádom, amikor vagy 10 éve először jártam a földszinti étteremben, és amikor olasz barátaimat hoztam el ide, őket is elbűvölte az épület. Az egész negyed, Újlipótváros története izgalmas (és még érdekesebbé teszi, hogy a modern házak építése a Két lány az uccán című 1939-es filmben is szerepet kap). Nem kevésbé izgalmas a Bauhaus és a nyomában kibontakozó modernista magyar építészet, amelynek számos nyomát láthatjuk Budapesten.

A 100 éves Bauhaus előtt tisztelgő Budapest100 hétvégén olyan, ritkán látogatható, éppen azért ritkán látható lépcsőházak is nyitva vannak (voltak), mint a Pozsonyi út 38-40 alatt álló Dunapark-ház.

A 38-as lépcsőház, ahol a ház történetéről szóló előadás elhangzott, zsúfolásig megtelt, folyamatosan érkeztek az érdeklődők, magyarok és külföldiek, hogy végigjárják a lépcsőket és legalább néhány szép részletről fotót készítsenek.

A Szent István park mellett elterülő, modern háztömb az Alföldi Cukorgyár vezetőjének, Hatvany Lajosnak a megbízásából épült, Hofstätter Béla és Domány Ferenc tervei alapján 1935-36-ban. Az 1930-as években nagy elánnal folyt Budapest egyik legnagyobb presztízsű lakónegyedének, Újlipótvárosnak az építése. Ekkor készültek a gondosan, minden apró részletre kiterjedően tervezett, ma is szemet gyönyörködtető és élhető luxus társasházak.

A Pozsonyi út 38-as és 40-es lépcsőház most is hűvös, letisztult eleganciát sugároz. A kőlapokkal burkolt homlokzaton nyíló, fém ívekkel és üvegbetétekkel tagolt kapukon át léphetünk be a ruskicai márvánnyal borított előcsarnokba. A lakók névtáblájától a feliratokig minden egységes.

A házban lakók kényelmét számos megoldás szolgálta. A korabeli kaputelefont (vagy házitelefont) a házmester működtette, ő szólt a lakóknak arról, ha vendégük érkezett. A lépcsőházakban 2-2 liftet helyeztek el, de a lépcsőket is úgy alakították ki, hogy egyrészt ne váljon túlságosan megerőltetővé a gyaloglás, másrészt – mint az kollégám megjegyezte – akár nagyobb méretű bútordarabokat is fel lehessen cipeltetni. A földszinten külön tárolóhelyiség volt a babakocsiknak. Egykor zuhanyzóval felszerelt tetőkert is tartozott a háztömbhöz, de az ma már nincsen meg. A tervezők speciális szellőzőrendszert is létrehoztak az épületben, hogy mindig friss legyen a levegő.

Ami a ma kamerákkal felszerelt házba rendszeresen belógni próbáló fotósokat és turistákat vonzza, az az égszínkék padlóburkolat - valóságos ipartörténeti érdekesség és a fényképeken is remekül mutat. „A textilszövetre vulkanizált gumi egy korabeli magyar találmány, amely elég időtállónak bizonyult, jobb-rosszabb állapotban, de a tervezők más épületeinél is a mai napig találkozhatunk vele” - írja az Octogon építészeti magazin.

Mindig is menőnek számított itt lakni. Az egyik tervező, Hofstätter Béla az egyik legfelső saroklakást, magának tervezte, a tetőteraszon kertet alakíttatott ki. A ház történetének szomorú fejezete volt a vészkorszak, ugyanis a lakók nagy részét, köztük Hoffstättert is elvitték megölni a Duna-partra a nyilasok.

A ház lakója volt egykor Heltai Jenő, Major Tamás és Kéthly Anna is, a 40-es számú lépcsőházban pedig báró Hatvany Lajos lakott a háború után.

Mivel a legfelső emeleteknél a két lépcsőház egy folyosóval össze van kapcsolva, állítólag annak idején ügynökök is használták az épületet. (Bár be volt zárva a lépcsőházakat összekötő folyosón a vasrács.)

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés, Máj 5., 2019, időpont: 12:50 (PDT időzóna szerint)

Amikor hivatalos vezettet sétát vagy épületbejárást szerveznek ide, érdemes eljönni. Nem csak a ház története, hanem az egyedülálló látvány miatt is.