Budapest a mai formájában csak 1950 óta létezik, és Budapest nevű városról is csak 1873-től beszélhetünk, amikor egyesült Pest, Buda és Óbuda.
A középkorban még három nagyobb különálló, önálló településből álló későbbi főváros a reformkorban indult virágzásnak, a kiegyezés után kezdett egyre gyorsabb ütemben gyarapodni. Az egyre népesebb Budapest további fejlődését az 1900-as évek elején a hatalmas építkezések is gyorsították.
Az 1920-as trianoni területvesztéssel, nagyvárosaink elcsatolásával Budapest jelentősége erőteljesen megnőtt. A II. világháború után a környező települések "bekebelezése" volt a legnagyobb és leggyorsabb területi változás a főváros életében.
Hogyan változott a város területe az elmúlt 150 évben? Térképek segítségével követhetjük nyomon.
Érdekességként: Pest és Buda 1684-ben...
...és Pest 1758-ban
A 18. században keletkezett a Lipótváros, 1796-ban létesült a mai Rókus kórház, 1799-ben a Városliget, 1808-ban a városrendezéssel foglalkozó szépítési egylet. A 19. századnak köszönhetjük a Lánchidat, a Nemzeti Múzeumot, a magyar tudós társaságot, állandó magyar kőszínházat, nemzeti kaszinót, a Vigadót, a vakok intézetét, a lóversenypályát, a dunai gőzhajózást, az első hazai takarékpénztárat, iskolákat, vasútállomásokat stb.
Erre a linkre kattintva az látható, milyen volt a későbbi Budapest területe 1850-ben.
Ekkora volt Budapest az egyesítéskor, 1873-ban
Kiterjedése északi-déli irányban 18, keleti-nyugati irányban 22 kilométer volt, aki pedig körül akarta járni a közigazgatási határa mentén, annak körülbelül 79 kilométert kellett megtennie. Ekkor még nem tartozott a fővároshoz Újpest, Békásmegyer, Cinkota, Albertfalva vagy Kispest.
A város lakóinak száma 1880-ben 355 ezer volt, tíz évvel később körülbelül 486 ezer, 1900-ban pedig több mint 700 ezer
A Belváros 1893-ban
A 19-20. század fordulóján, részben a népesség növekedésének köszönhetően nagyszabású építkezések folytak fővárosban. A többemeletes bérpaloták nagy részét ezeknek a beruházásoknak köszönhetjük. John Lukacs írta a Budapest 1900 című tanulmánykötetében, hogy a budaiak ekkoriban házak tengerének hívták a pesti oldalt.
A budapesti városi legendák szerint ezek a házak "még meg voltak építve", nem sajnálták belőlük az alapanyagot. A legenda alapja valóság: az 1900-as években Európa egyik legszigorúbb szabályozása vonatkozott az építkezésekre. A korabeli vállalkozók szívesen spóroltak volna az hellyel és az építőanyaggal, ám a jogszabályok mindent nagyon pontosan meghatároztak a beépíthető területtől kezdve. Az építkezésekkel jobbára felfelé terjeszkedett a város és nem vízszintesen.
A méretarányok szemléltetése és Budapest bemutatása egy, az első világháború után készült atlaszban
1930-ban így nőtt Budapest területe
Egy törvény döntötte el, hogy a budakeszi erdő és a csepeli kikötő területe hivatalosan is a fővároshoz tartozik. 1937-ben a budaörsi repülőtér került Budapesthez. Már ekkor megkülönböztették egymástól magát a fővárost és Nagy-Budapestet. Utóbbi elnevezés a főváros és az azzal szinte egybenőtt környékbeli települések együttesét takarja.
1930-ra már egymillióan laktak Budapesten, emiatt újabb lakónegyedek létesültek. A második világháború kitörése a további növekedésnek gátat vetett. Az ostrom 1944 október 29-től 1945 február 13-ig tartott, ezalatt 25 ezer ember halt meg, a lakóházak egy része és a Várnegyed jelentős része nagy károkat szenvedett vagy teljesen elpusztult. (Az épületek 27 százaléka semmisült meg.) Bár a közművek elég gyorsan újraindultak, egy kis idő kellett ahhoz, hogy a város magához térjen a szörnyűségek után. Erre a linkre kattintva, és a "Budapest székesfőváros határa 1944-ben" opciót kipipálva látható, mekkora volt az ostrom előtt Budapest a mai területéhez képest.
Az 1949. évi XXVI. törvény "Budapest főváros területének új megállapításáról" 1950. január elsejei hatállyal Budapesthez csatolt egy sor települést, így alakult ki 22 kerület. A Budapesthez került települések: Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota, Újpest (megyei városok), valamint Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákosszentkeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom, Soroksár. Az ötlet nem volt újkeletű, már az 1900-as évek elején komolyan felmerült ez a lehetőség.
Ekkora volt Budapest az egyesítés után 100 évvel, 1973-ban
Észak-déli irányban 25, kelet-nyugati irányban 29 kilométer volt a kiterjedése. A területe körülbelül 525 km². Ez a mi méretnek felel meg. A város lakóinak száma már kétmillió körül volt.
A város lakossága 1989-ben volt a legnagyobb, 2,1 millióan laktak Budapesten.
Google Image Result for https://static-cdn.hungaricana.hu/tile/thumb/maps/bfl/g/g_201_cop9.ecw/
Please click here if you are not redirected within a few seconds. Images Budapest térkép [ Budapest térképeinek katalógusa 4547] | Térképek ... maps.hungaricana.hu Images may be subject to copyright.
Budapest népessége a hivatalos statisztika szerint 2011. január 1-jén 1 733 685 fő volt, 2020-ban 1 752 300 fő.
